Magyar parlagi szam�r

Sz�rmaz�sa:

 szamarat soha nem teny�sztett�k, mindig csak teny�szett Magyarorsz�gon.

A K�rp�t-medenc�ben, mintegy 2000 �ve ker�lt a szamr, s az itt szaporod� �llom�nyt csak esetenk�nt gyarap�totta 1-1 k�lf�ldr�l beker�lt egyed.Ez�rt az itt l�v� szam�r�llom�ny l�nyeg�ben egym�ssal rokons�gban �ll�, helyi popul�ci�nak tekinthet�, amelyben t�bb tipus�,ill. vltozatot lehet megk�l�mb�ztetni.Ezek nagy r�sze nem c�ltudatos p�ros�t�ssal vagy szelekci�val j�ttek l�tre, sokkal inkbb a felnevel�si k�r�lm�nyek hat�roztk meg fejl�d�s�ket.

A h�bor� el�tti �vekben, de k�l�n�sen az els� vil�ghbor�t megel�z�en el�g �lesen elk�l�n�ltek a k�l�nb�z� term�szeti, gazdas�gi adotts�ggal rendelkez� vid�kek �s a birtoknagys�g szerinti v�ltozatok. �gy azokon a helyeken, ahol az �llatteny�szt�s fejletteb volt, ott a szamarak is jobb min�s�g�ek voltak, ill. egy t�megesebb v�ltozat alakult ki.

A h�bor� el�tti �vekben az apa�llatok megv�laszt�s�ban m�g bizonyos szelekci� hat�s �rv�nyes�lt. A nagy birtokon csak j� k�llem�, megfelel� tulajdons�ggal rendelkez� egyedeket tartottak meg.a szam�r�llom�ny  m�sik jelent�s r�sz�t birtokl�, az �llatokhoz �rt� alf�ldi juh�szok is jobb k�llem� �s mozg�s�, ser�ny egyedeket v�lasztottak maguknak �s csak ilyen m�nekkel fedeztett�k a kanc�ikat.

Az uradalmak ( �s �llami m�nesek, m�nbirtokok) szamarai is a nagyobb test� v�ltozathoz, t�pushoz tartoztak, s�t, egyes helyeken c�ltudatos teny�szt�st folytattak, s valamilyen jellegzetes v�ltozatot alak�tottak ki, de ezek kis l�tsz�muk miatt, m�sr�sz a szam�r ir�nti �rdektelens�g miatt nem tudtak igaz�n elterjedni. Egyetlen kiv�tel volt, a mez�hegyesi teny�szet, amely megfelel� l�tsz�mmal �s k�zteny�szt�sre val� hat�ssal is rendelkezett.

a magyar parlagi szam�r fajtan�vvel  a XIX. �s XX. sz�zad fordul�j�n, a mez�hegyesi M. kir. �llami M�nes r�sz�re k�l�nb�z� helyekr�l felv�s�rolt szamarakat illett�k. Ezekne a szam�rkanc�knak a teny�szt�si ny�lv�ntart�s�ra az 1913-ban felfektetett Szam�r anyakanc�k t�rzsk�nyv�ben a "fajta" rovatban szerepelt el�sz�r az elnevez�s. A magyar �llomnyt vizsg�lva meg�llap�that�, hogy nincsenek olyan egys�ges tulajdons�gai, mint pl.: k�llemi alakulsa, amely megk�l�nb�ztet� a faj t�bbi egyed�t�l, kialakult fajt�it�l, amelyek alapj�n egys�ges csoportnak, fajt�nak lehetne tekinteni. A fajta sz�t csak adminisztrat�v �rtelemben (pl.: a j�rlatlev�l "fajta" rovat�nak kit�lt�sekor) haszn�ljuk.

 Megjelen�se

k�lleme: